2015 : A társadalmi elszigetelődés folyamata : milyen szociális válszokat adhatunk a sebezhetőség ezen új formájára ?

Az elszigetelődés néha elfogadható és pozitív motiváció alapján szabadon választott : az intimitás szükségessége, távolságtartás, külső ingerek kerülése a gondolkodás elmélyitése vagy feltöltődés céljából. Az ilyen elszigetelődés szándékos és leggyakrabban átmeneti. Viszont az elszenvedett és hosszútávú elszigetelődés káros a személy környezetével való kapcsolatára, amelyek ekkor mélyen és tartósan romlanak. A szerzők ezt társadalmi izolációnak nevezik. Szerintük akkor következik be, amikor az egyén vagy csoport és humán környezetük között túl nagy az eltérés. De bekövetkezhet – és ez az, ami minket érdekel – annak a társadalomnak a változása következtében is, amelyben az érintett személy él.

Első megközelítésben az egyes országokban az alábbiakat figyelhetjük meg :
    •    Kelet-Európában az érintett csoportok főleg a gyermekek, az idősek, a fogyatékkal élők, elsősorban az aktív felnőttek hiánya miatt, akik külföldre vagy az ország más régióiba mennek dolgozni. Ilyen módon a gazdasági problémák jelentős emberi és szociális problémákat hoznak magukkal.
    •    Nyugat-Európában, de Keleten is valószínűleg, az elszigetelődést érinti például
    •    azokat az időseket, akik egyre kevesebb támogatást kapnak csládjuktól a munkahely okozta eltávolodás és a lakások méretének csökkenése miatt ;
    •    az egyedülálló fiatalkorúakat, akik egyedül vándoroltak be pl. Franciaországba és akiknek semmilyen támogatása sincs ;
    •    a gyermekeiket egyedül nevelő anyákat, akiknek száma jelentősen növekszik;
    •    a fogyatékkal élőket, akik öregszenek, elvesztik családi segítőiket és egyedül maradnak.
    •    
A társadalmi elszigetelődés az egyén szintjén szenvedést és a támpontok elvesztését okozza, társadalmi szinten pedig a kirekesztettség folyamatának súlyosbodását. Szemináriumunk az Európa Tanács 2014-15. évi prioritását: « A kisebbségek és a sebezhető csoportok védelme » követi.

A szeminárium során a különböző európai országok helyzetét szeretnénk megismerni és összehasonlítani.
Javaslatunk az, hogy az egyes nagy nehézségekkel kűzdő, sebezhető kategóriák helyzete országainkban, elszigetelődésük és a társadalom perifériájára való kerülésük legyen az összehasonlítás témája. Kísérletet teszünk a jelenségek feltárására, elemzésére, és kiemeljük azokat hagyományos, illetve új típusú megközelítéseket, válaszokat, amelyeket ezekkel szemben a szociális területen működők, az intézmények, a nem kormányzati szervek és a szakemberek alkamaznak a sebezhető személyek védelmére és újtípusú szociális kötelékek létrehozására.

Az alábbi kérdésekre irányul figyelmünk :
    •    Milyen választ kísérelünk meg adni a sebezhetőség új formájára, a társadalmi elszigetelődésre ?
    •    Hogyan elemezzük ezeket a helyzeteket, változik-e szemléletünk ?
    •    A szociális terület mely szereplői és milyen projekteket fejlesztenek ki ?
    •    Hogyan valósulnak meg ezek a szociális ellátásban ?
    •    Foglalkozik-e ezekkel a kérdésekkel a nemzeti szociálpolitika ?
    •    A szociális képzésben szentelnek-e figyelmet erre ?





                                    2015 január